A mély történelmünknek hála nem csak a kultúránk gazdagodhatott, hanem a gasztronómiánk is. Így válhatott világhíres étellé a gulyásleves is, amely a magyar háztartások méltán kedvelt vasárnapi (ünnepi) egytálétele. Ám a gasztronómia önmagában is történeteket mesél el, hiszen néha nem is gondolnánk milyen érdekes háttértörténete van egy-egy ételnek. Például mindenki ismeri a történetet Lord Sandwich-ről, vagy éppen, hogy hogyan készült el az első fánk. Ezek a történetek legtöbbször anekdoták, de mégis vannak valódi és érdekes ételtörténetek is.

Székely-káposzta vagy székelykáposzta

A magyar gasztronómia is rejt ilyen különös, vagy éppen humoros történeteket. Az egyik ilyen történet a székelykáposztához kapcsolódik. Már maga a név is hibás, hiszen nem székelykáposzta, hanem Székely-káposzta, hiszen semmi köze nincs a székely konyhához, sőt a tradicionális erdélyi konyha nem is ismerte ezt az ételt. A Székely nevet Székely Jánosnak, Petőfi Sándor barátjának köszönheti, így mivel személynévről van szó nagybetűvel kell kezdeni és kötőjellel írni az étel nevét.

A legenda

A sokak által ismert történet szerint Petőfi Sándor és barátja, Székely József kései órában érkeztek a törzshelyükre a Gránátos utcai Komló-kertbe. Azokban az órákban már nem maradt ott túl sok étel, csupán némi megmaradt pörkölt és egy kis káposzta a lábas aljában. Ezeket Székely József kínjában összekeverte kis tejfölt és paprikát tett hozzá, hogy az ízét feljavítsa és ez volt a vacsorájuk. A legenda szerint Petőfi a következő alkalommal már Székely-káposzta néven kérte a megkedvelt ételt.

A valóság

Azonban Rexa Dezső kultúrtörténész írta meg alapos és hosszas kutatómunka után. Eszerint valóban Székely József levéltáros nevéhez kötődik ez az étel, de egészen más módon, mint ahogy az a köztudatban megmaradt. A helyszín a nem sokkal messzebb található, Kossuth utca és Semmelweis utca sarkán lévő Aranysas fogadó volt. Itt Székely és a fogadó gazdája – aki nagyszerű szakács is volt – összeállt egyszer és elmondta Székely neki a káposztás hús ötletét. A fogadó tulajának úgy megtetszett az ötlet, hogy a másnapi teljes vendégsereg a feltalálóról megnevezett Székely-gulyást ehette. Mindenkinek ízlett az étel és ennek köszönhetően gyorsan el is terjedt az országban, így válva országos kedvencé.

Akárhogy is történt a valóságban minden bizonnyal Székely Józsefnek köze volt az elkészítéshez és Petőfinek pedig abban, hogy gyorsan terjedhetett ez a recept. Amit viszont biztosan tudhatunk hogy igaz egy kitűnő étel született, aminek már számtalan variációja ismert napjainkban.

Székely-káposzta (székelykáposzta) recept

1 nagy vagy 2 közepes fej hagymát zsíron puhítjuk, amíg üveges nem lesz. Rátesszük a 70 dkg kockázott sertéscombot és fehéredésig benne hagyjuk. Meghintjük pirospaprikával, borssal és 1-2 cikk összezúzott fokhagymát is bele tehetünk. Annyi vízzel leöntjük, hogy az egész víz alá kerüljön, majd lassú tűzön főni hagyjuk. Amikor már puha a hús, akkor megsózzuk és beletesszük az 1 kg savanyú káposztát. Lehet levével együtt és anélkül is, attól függ, hogy ki hogy szereti. Babérlevet teszünk bele, illetve borsikafüvet, de egyéb fűszerrel is lehet elegyíteni. Mikor a káposzta is megpárolódott, akkor összekeverjük a hússal és lábassal együtt közepesen előmelegített sütőbe téve (amit ekkor kikapcsolunk) állni hagyjuk néhány óráig. Végül friss kapros tejföllel és kenyérrel tálaljuk.

Jó étvágyat kívánunk!